Hogyan utaztak az ókori rómaiak? – Nyaralás, közlekedés és poggyász az ókori Rómában

Az utazás mindig is az emberi élet része volt, de az ókorban, különösen a római birodalom fénykorában, már meglepően fejlett rendszerek léteztek a közlekedésre, a szállásra és a csomagolásra. A történelem iránt érdeklődők számára különösen izgalmas, hogy milyen volt egy római út, hová utaztak nyaralni a tehetősek, és hogyan csomagoltak az emberek az ilyen utakra. Ez a cikk részletes betekintést ad az ókori rómaiak utazási szokásaiba, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek ma is relevánsak lehetnek – bármennyire is különbözött a világ akkoriban.

Kik utaztak és miért?

Az utazás az ókori Rómában elsősorban a társadalmi státusztól függött. A gazdag patríciusok és az állami hivatalnokok gyakran voltak úton, akár hivatali ügyek, akár szórakozás, pihenés céljából. Az aristokraták és a szenátorok engedhették meg maguknak a nyaralást, míg a szegényebb rétegek, rabszolgák, katonák vagy kereskedők többnyire munkavégzés céljából utaztak.

A nyári hónapokban a gazdag rómaiak gyakran keresték fel vidéki villáikat, amelyek kellemes klímájú helyeken, például a Campania vidékein, Pompeji vagy Baiae környékén helyezkedtek el. Ezeket a helyeket a római elit afféle nyaralóövezetként használta. A tengerparti nyaralás tehát már kétezer éve is divat volt!

Hová mentek nyaralni a rómaiak?

A római birodalom határai a Brit-szigetektől Egyiptomig, Hispániától Mezopotámiáig húzódtak. A gazdag rómaiak gyakran utaztak:

• Baiae: Ez a nápolyi-öbölben fekvő város volt a korabeli luxus üdülőhely, termálforrásokkal, palotákkal és színházakkal.

• Pompeji és Herculaneum: A Vezúv lábánál fekvő városok nemcsak kereskedelmi központként, hanem üdülőhelyként is működtek.

• Tivoli (Tibur): A város híres villáiról, vízeséseiről és templomairól. Itt állt Hadrianus császár híres villája is.

• Görögország: A klasszikus kultúra bölcsője oktatási, filozófiai és kulturális célpontként is szolgált.

• Alexandria (Egyiptom): A tudomány és a kultúra központja volt, gyakori célpont a tanulni vagy felfedezni vágyóknak.

Hogyan utaztak? Gyalog, lóháton, szekéren vagy hajón?

Az utazás módja nagyban függött attól, hogy mennyi pénze volt az illetőnek, és milyen messzire utazott.

Gyalog:

A gyalogos utazás volt a legolcsóbb módja a közlekedésnek. A katonák, rabszolgák és szegény utazók általában így közlekedtek, gyakran több napig is úton voltak.

Lóháton:

A ló vagy öszvér használata gyorsabb haladást tett lehetővé. A katonák, futárok és hivatalnokok gyakran lovagoltak. Az állami postarendszer, a cursus publicus, lovas küldöncöket is használt az üzenetek gyors kézbesítésére.

Szekéren:

A gazdagabb rétegek gyakran használtak szekereket (carpentum, raeda), amelyeket több ló húzott. Ezek kényelmesebb, de lassabb utazást tettek lehetővé. Az utak minősége azonban sokszor megnehezítette a közlekedést.

Hajón:

A hosszabb tengeri vagy folyami utakra hajóval mentek. A Tiberis, a Nílus, vagy a Földközi-tenger hajózható részei fontos kereskedelmi és utazási útvonalak voltak. A tengeri utazás azonban veszélyes volt az időjárás és a kalózok miatt.

A római út: mérnöki csoda

Az ókor egyik legnagyobb vívmánya a római út volt. A híres mondás – „minden út Rómába vezet” – nem túlzás. Több mint 80 ezer kilométernyi kövezett út hálózta be a birodalmat. A legismertebb utak:

• Via Appia: Az első és egyik legfontosabb római út, amely Rómából dél felé, Brundisiumig vezetett.

• Via Aurelia: A ligur tengerpart mentén futott.

• Via Egnatia: A Balkán-félszigeten haladt át, összekötve a keleti provinciákat Rómával.

Ezek az utak nemcsak a hadsereg gyors mozgatását szolgálták, hanem a kereskedelmet és az utazást is megkönnyítették.

A csomagolás művészete: poggyász, bőrönd, hátizsák az ókorban

Az ókori rómaiak nem ismerték a mai értelemben vett bőrönd fogalmát, de használtak különböző tárolóeszközöket az utazásaik során.

Hátizsák (pera, loculus):

A katonák és a gyalogosok egy egyszerű vászonból vagy bőrből készült hátizsákban vitték magukkal a legfontosabb holmikat: ruhát, élelmet, egy kis edényt, pénzt, és egy-egy személyes tárgyat.

Poggyászkosarak, ládák:

A gazdagabb utazók fából készült ládákba és fonott kosarakba csomagolták ruháikat, papírtekercseiket és ékszereiket. Ezeket szekéren vagy rabszolgák vitték.

Tarisznya, táska:

A kisebb utazók válltáskákat használtak, amelyeket vászonból, bőrből vagy szövetből készítettek. Ezek hasonlítottak a mai kézitáskákra.

Szálláshelyek, vendéglők és útszéli fogadók

Az úton lévő rómaiak különböző típusú szálláshelyeken pihentek meg:

• Mansio: Államilag fenntartott útszéli szálláshelyek, amelyek a cursus publicus részei voltak. Csak hivatalos személyek használhatták.

• Taberna vagy caupona: Egyszerű vendéglők és fogadók, ahol utazók étkezhettek és alhatnak. Ezek sokszor hírhedten rossz minőségűek és veszélyesek voltak.

• Villae rusticae: Vidéki birtokok, amelyek időnként befogadták az utazókat, különösen, ha azok ismerősök vagy magas rangú személyek voltak.

Utazási tanácsok az ókorból

A rómaiak már akkor is felkészültek az utazásra. Az alábbi tanácsokat olvashattuk volna egy ókori utazási kézikönyvben:

• Télen ne utazz hajóval – a tengeri viharok miatt veszélyes volt.

• Ne vigyél túl sok értéket magaddal, mert az úton rablók leselkedtek.

• Készülj fel a rossz utakra – még a római mérnökök remekművei sem voltak mindig tökéletes állapotban.

• Fogadj fel útitársakat, különösen ha hosszú útra indulsz. Ez biztonságosabbá és társaságibbá tette az utazást.

Minden út Rómába vezet

Az ókori római utazás a maga korában kiemelkedően szervezett és kiterjedt volt. A római út, a különféle közlekedési módok – gyalog, lóháton, szekéren vagy hajón –, a csomagolási szokások és a szálláshelyek mind azt mutatják, hogy a római birodalom igazi világpolgárokat nevelt. Bár bőrönd helyett hátizsákot vagy poggyászkosarat vittek, a cél ugyanaz maradt: eljutni A pontból B-be, legyen szó nyaralásról, hivatalos útról vagy felfedezésről. A történelem szerelmesei számára az ókori Róma utazási kultúrája nemcsak érdekes, hanem inspiráló is lehet, hiszen számos elem ma is ismerős lehet – csak modern köntösben.